Az erdők és mezők milliónyi virágját végig járják a méhek, fölszippantják a virágok kelyhéből a nektárt, majd saját értékes alkotóelemeik hozzáadásával mézzé érlelik azt. A modern ember számára különösen fontos táplálék a méz, mert rengeteg olyan értékes anyagot biztosít számunkra, amelyek a feldolgozott élelmiszerekben nem találhatóak meg:
A nektár – amit a méhek begyűjtenek – bár nagyon híg, de telis-tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, makró és mikroelemek sokaságával, valamint a virágok csodás aromáival. Ehhez járulnak hozzá még a méhek a különféle összetevőikkel: bioaktív anyagokkal, aminosavakkal és enzimekkel. Ennek a csodálatos összetételnek köszönhető a méz antibiotikus sajátossága. Az így keletkezett nektár-keveréket a lépek sejtjeibe teszik, majd szárnyukkal olyan erős légáramlást keltenek, hogy a nektár nagy része elpárolog és ott marad a tökéletesen beérlelt, sűrűn folyó, kiváló étek, a méz.
A méhek bármilyen meglepő, nem nekünk gyűjtik a mézet, hanem azért raktározzák, hogy a kedvezőtlen évszakokban is legyen táplálékuk, amikor a természetben nincs elegendő nektár forrás. Jellemzően ilyen időszak a tél, de hazánkban a legforróbb nyarak is ide tartoznak. Szerencsére tavasszal – különösen az akácvirágzás ideje alatt – a virágok nagyon bőségesen ontják a nektárt, amit a mi a végtelenül szorgalmas méhecskéink maximálisan ki is használnak!
Az év során begyűjtött mézüknek körülbelül 20%-át vesszük el, viszont cserébe, számukra kedvező vidéken, kiváló kaptárokban tartjuk őket, megóvjuk őket különféle betegségektől és táplájuk őket, ha szükséges. Fontos tudni, hogy ma már a mézelő méh nem tud fennmaradni a természetben a méhészek segítsége nélkül, mint ahogy mi sem tudunk fennmaradni a méhek beporzó munkája nélkül!
Többféle mézet fogyaszthatunk, a különböző hordási szokásoknak köszönhetően. Vannak olyan növények, amelyek olyan bőséges nektárt adnak, hogy virágzásukkor a méhek szinte csak ezeket látogatják! Ezekből születnek a fajtamézek, mint például az akác, a selyemfű, a hárs és még sok más. Az ilyen különleges virágzások előtt, mi méhészek elvesszük a kaptárból a korábban begyűjtött mézet, hogy a virágzás végeztével csak a tiszta fajtamézet tudjuk pörgetni. A köztes időszakokban született mézek sajátossága a bennük található több száz, vagy akár több ezer különféle virág aromájában rejlik. Ilyen mézek például a virágméz vagy az erdei méz.
A mézet – ugyanúgy, mint a borokat – nagyban meghatározza a szülőföld, a „terroir”. Ennek köszönhetően felfedezhetjük, hogy a magyar akácméz ízvilága határozottan más, mint például a franciáé, de például a spanyol hangaméz is különbözik a franciától. Sokan gondolnák, hogy ezeket az eltéréseket csak a hozzáértő mézspecialisták érezhetik, azonban egy laikus számára is meglepő különbség fedezhető fel a görög ill. a Kárpátokban gyűjtött fenyőméz között!
Folytatván a méz és a borok között fellelhető hasonlóságokat, érdemes tudni, hogy a mézeket is ugyanúgy lehet házasítani, mint a borokat. Ezt előszeretettel is alkalmazzuk, hiszen fantasztikus, amikor két önmagában is nagyszerű mézből – egymást erősítve – egy még különlegesebb méz születik!